Az új alexandriai könyvtár

Az ókor alexandriai könyvtár pusztulásával az antik világ legjelentősebb gyűjteménye veszett el. Megsemmisülésével kapcsolatban több elmélet született.

A könyvtár először Kr. e. 48–47-ben, az alexandriai háború idején égett le. Ezt követően több római támadás következtében egyre csak pusztult. Állítólag végül Kr.u. 640 körül Omar kalifa parancsára elégették a fennmaradt könyveket azzal a megfontolással, hogy a Koránban minden benne van, és ha ezek a könyvek ezt tartalmazzák, akkor feleslegesek, ha más áll bennük, akkor pedig veszélyesek.

Hát nem elképesztő (már ha igaz az utolsó feltevés, és mai szemmel nézve persze), hogy egy ember meggondolatlan parancsa miatt veszett oda egy gyönyörű könyvtár az ókori világ kincseivel?

Az 1970-es években azonban két úriemberben, Dr. Lofty Dwidar-ban és Dr. Mostafa Elabadi-ban „A régi könyvtár élete és sorsa” címmel megjelenő könyve kapcsán felmerült az ötlet egy új alexandriai könyvtár létrehozására.

Az egyiptomi kormány és az UNESCO támogatásával 1995-ben el is indult a projekt az ötlet megvalósítására.

1989-ben az egyiptomi kormány nyílt versenypályázatot írt ki a tervek elkészítésére. /50 pályamű közül a Snohetta nevű cég nyerte el a megbízást, sokak meglepődésére, ugyanis ez a kis cég ez idáig csak néhány nagyobb épületet tervezett.

A munkálatokat az ősi alexandriai könyvtár helyéhez közel kezdték meg.

Az épület egy átlósan kettémetszett henger. A hengerpalástból a forgalmas utca felett egy gyaloghíd nyúlik ki, amely összeköti a könyvtárat az Alexandriai Egyetem második emeletével.

A könyvtár ferde dőlésszögű falai a tenger irányába mutatnak, ugyan így a tetőkorong lejtése is. A henger délre néző falait gránitlapok borítják, melyeknek az az érdekessége, hogy nem fűrésszel vágták méretre, hanem nagy gránittömbökből hasították méretre, és az ábécé betűit vésték bele a világ minden tájáról.

Olvasótermeiben tíz szinten 2000 személy számára van férőhely.

A 250 millió dollárból felépített, 45 ezer négyzetméteres épületben jelenleg mintegy 8 millió kötetet őriznek. A könyvtárhoz hozzátartozik még egy konferenciaközpont, egy természettudományos és egy kalligráfiai múzeum, a vakok könyvtára, valamint az Információs Tudományok Nemzetközi Iskolája (International School of Information Studies = ISIS).

Nekem első látásra nem tetszett az épület, sőt, egy kicsit felháborítónak is találtam, úgy gondoltam, nem könyvtárnak való egy ilyen szerkezet, hiába élünk a 21. században, nem tartottam, és most sem tartom méltónak a „nagy ókori könyvtár” újjáélesztéséhez, azok után sem, hogy elolvastam a tervekről szóló cikkeket. Vannak dolgok, amiket szerintem nem jó, nem érdemes modernizálni, mert ezzel elvesztik a lényegüket (igazából nem is tudom megfogalmazni, hogy pontosan mit; talán a hangulatot), hiába azonos, vagy esetleg több is a funkció. Nekem hiányzik, hogy nincs semmilyen építészeti utalás arra a korra, amelyben virágzott az a könyvtár, aminek emléket akartak állítani, újjá akartak éleszteni.

A könyvtár elrendezése

Amikor először hallottam az alexandriai könyvtárról, egy szokványos könyvtár jutott eszembe. És amikor azt is megemlítették utána, hogy ez egy ókori könyvtár, akkor sem alakult át a kép a fejemben. Nem gondoltam bele, hogy ezek után teljesen eltérő dolgoknak kéne megjelennie előttem.
És persze ma sem tudom meghatározni, hogy milyennek gondolnám most, hogy erről a könyvtárról kell írnom szakdolgozatot. Igazából senki sem tudja, milyen lehetett, találgatásokról, elképzelésekről azonban már írtak a hozzáértők.
Schramkó Péter (a már említett könyvében) ezeket írja:
"Az állományt magas, kétszárnyú szekrényekben helyezték el (latinul amarium). A polcokon égetett és festet majolika vödrökben álltak a tekercsek. A pergamoni könyvtár ásatásaiból lehet következtetni az ókori könyvtárak főbb jellegzetességeire. Az olvasóterem szerepét az oszlopcsarnok, a sztoá töltötte be, a szobrokkal díszített nagy terem a reprezentációt szolgálta, a többi helység raktárként szolgálhatott, az egészhez pedig egy szentély csatlakozott."
Ez a szentély a a Múzsáknak számára volt állítva, akik inspirálták az ott folyó munkát.

Ókori könyvtárak

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy nem az alexandriai könyvtár volt az egyetlen nagy könyvtár az ókorban.
Góczán Andrea "Ókori könyv-és könyvtártörténet" című könyvében az ókor könyvtárakat 3 csoportba osztja.
Az elsőbe a hellenisztikus könyvtárak tartoznak. Ilyen a ninivei könyvtár, amelyet egyes források a világ első szisztematikusan rendezett gyűjteményének tartanak. A fennmaradt művek többsége tudományos és vallási célú. A kb. 1500 ránk marast ékírásos anyagtáblák fennmaradásának érdekes története van, ugyanis K.e. 612-ben a méd-újbabolóniai támadás során az ellenség felégette a várost, és ennek során égtek ki az anyagtáblák is. Így maradhattak meg az utókor számára.
A hellén világ második legnagyobb könyvgyűjteménye a pergamoni könyvtár volt, amelyet I. Attalos alapított, majd II. Eumenész fejlesztett tovább. A könyvtár az alexandriai Museion legfőbb riválisa volt, 200 ezer tekercset őriztek itt. Kivételes abban a tekintetben, hogy a régészeti feltárása is megtörtént.
És persze ebbe a csoportba sorolhatjuk az alexandrisi könyvtárat is.
A 2. nagy csoport a római magánkönyvtárakat fogja egybe.
A rómaiaknál ezt a folyamatot Hellász és a Földközi-tenger keleti partvidékének meghódítása indította el. A hadvezérek, államférfiak gazdag gazdag magánkönyvtárat gyűjtöttek össze a hadjáratok alkalmával. Ilyen magángyűjteménye volt L. Aemillius Paulusnak, Sullanak, Lucullusnak.
A 3. csoport a közkönyvtárak tratoznak.
Rómában az első közkönyvtárat Caesar tervezte, de halála megakadályozta a kivitelezését. Megvalósítása Augustus nevéhez fűződik.
107 és 113 között Traianus építtetett egyet Bibliotheca Ulpia néven, amely egészen az 5. század végéig fennmaradt.
Az i.u. 2-3 századra nemcsak a fővárosban, hanem a provinciák jelentősebb városaiban is létesítettek nyilvános könyvtárakat. Egy császárkori feljegyzés szerint nem kevesebb mint 28 közkönyvtár működött csak Rómában.

Óóó, jaj

Mintha kezdene átmenni a blog témája egyiptológiába... Hát igen. Magamtól nem jutott volna eszembe év elején, hogy ezt a témát válasszam a bloghoz, de csak eljutottam idáig az alexandriai könyvtárból kiindulva. És egyre jobban érdekel a téma. Például a következő bejegyzés ötlete a mumifikálás folyamata lett volna, de eszembe jutott, hogy ez a blog nem Egyiptomról szól... :)
Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy ezek a dolgok hozzá tartoznak a korkép kialakításához.
Fontos, hogy tudjuk, milyen korban, milyen társadalom és klutúra virágzása alatt működött az alexandriri könyvtár.

Kultúra 3.

Tudomány

A tudományban az ókorban az egyiptomiak jártak az élen.
I. e. 3. évezred kezdetén kidolgozták az ókor legtökéletesebb naptárrendszerét, amely a 365 napos éven alapult. Holdhónapokat állapítottak meg, egy év 12 holdhónappból állt. Ebben az égitestek állásának megfigyelése segített. Csillagászati ismereteik a Nílus áradásának kiszámításaihoz nélkülözhetetlenek voltak. Ez a mezőgazdasági munkálatok előkészítésében játszott fontos szerepet.
A földek határainak megállapításához, az épületek megtervezéséhez számtani és mértani ismeretekre volt szükség. Az egyiptomiak tizes számrendszernben számoltak.
Az orvostudomány is különösen fejlett volt Egyiptomban, mejnek fejlődéséhez a sebek gyógyítása, a betegségek ellen való védekezés vezetett. Az emberi test felépítésének megismerése során fontos felismerésekre jutottak. Ennek volt köszönhető a mumifikálás technikájának kialakulása is.
A betegségek okaival azonban többnyire nem voltak tisztában, így gonosz szellemektől valónak tartották, amik ellen szerintük csak a varázslat segít.

Az elsős gimnazista történelem könyvemben találtam két kis idézetet ide vonatkozóan:
Az Ebers-papiruszon olvashatjuk a következő sorokat, mely a Kr. e. 2 évezredből való.
"A szívből ágaznak a véredények az összes tagokba. Amely tagokra tehát az orvos ujjait
helyezi... mindenütt a szívét érzi, mivel edényei az összes tagokba vezetnek."

Ugyan ebben a papíruszban olvasható azonban ez a pár sor is:
"A varázsige kezdete, amikor a gyógyszert ráteszik az ember tagjaira... Mondd e szavakat,
mikor a gyógyszer rátetetik az ember valamelyik beteg tagjára! Valóban jó, milliószor
kipróbálták."

Bárcsak ilyen egyszerű lenne :) .

Kultúra 2.

Egyiptomi művészet

"Az egyiptomi kultúra ideológiai alapja lényegében a vallás, melynek sajátos jellemzője a lélek hallhatatlanságába vetett hit, s egyik legfontosabb tartozéka a halálon túli élet magyarázatára kidolgozott elképzelések rendszere. Többnyire ember testtel és állatfejjel ábrázolt isteneik a természeti erőket személyesítik meg. Az éppen uralmon lévő fáraót istenként tisztelik."
A képzőművészeti alkotások elsősorban a túlvilági életet szolgálják, az uralkodót és az isteneket magasztalva az evilágban szerzett érdemeket örökítik át a túlvilágba.
Az egyiptomi művészet sajátos stílusa van. Az emberi alak, pl. a festményeken vagy a domborműveken mindig úgy jelenik meg, hogy fej profilban, a törzs felső része előlnézetben, csípőtől lefelé pedig a két láb ismét oldalnézetben látszik.
A szobrászat szintén szabályokhoz kötődő beállításban, de élethű arcvonásokkal számos fáraó és tisztségviselő képmását örökítette meg. Ezt nevezzük tektonikus felépítésnek.
A sírokból nagy mennyiségben kerültek elő ékszerek, edények, bútorok, különféle használati tárgyak, és a hétköznapi élet, a munka eseményeit megjelenítő kis szoborcsoportok. Ezeket a túlvilági életre szánva helyezték el a halott mellett a sírkamrákban.
Az egyiptomi építészet legjelentősebb emlékei az istenek tiszteletére emelt templomok és a halott-kultuszt szolgáló monumentális sírépítmények.

Forrás: sulinet.hu/...
wikipédia

Kultúra 1.

Jópár bejegyzés után most jutott eszembe először, hogy még nem írtam semmit az ókori kultúráról. Pedig talán nem ártana tisztában lenni a kor sajátosságaival. Nekem például egy tipikus könyvtár jut eszembe az alexandriai könyvtárra gondolva, szekrényekkel, és olyan emberekkel, akik nadrágot és inget hordanak minimum.
Pedig ugy erről szó sincs, az öltözéket tekintve jó, ha legalább ágyékkötő volt az embereken :) .
Próbáltam a neten az ókori Egyiptom kultúrájával kapcsolatban információkat gyűjteni, de számomra kicsit csalódás volt, hogy nem találtam egy komoly honlapot sem. Persze akadnak kezdetleges oldalak, de egy sem tűnik komolynak, összeszedettnek.
Amik használhatónak tűntek, azok pedig szemináriumi dolgozatok, vagy tételek főleg. Persze, mint általában, a Wikipédián van erről is szócikk, így most is erre támaszkodtam.